Itt van előttem, asztalon,halványan ragyog s néma,mégsem hangtalan.Nem megy, nem tesz, s nem szól,csak guggol a cserépben, mitkapott a sorstól,nem keres igazat vagy hamisat,nem dühöng esténként, mikor jőmár a virradat,nem alkot világmegváltó dolgokat,nem harsogja világgá, hogybenne…