Gyorsjelentések

Világosba fordul át
a korán sötétedő utca,
egymás után gyúlik ki
a kirakatok sora.
Fázó emberek iszkolnak
a fényes árban.
s a fagy rőt nyomot hagy
mindőjük arcában.

Hontalan botorkál félig
alvó állapotban,
a fagy neki ismerős
minden formában.
Ösztönné vált benne
a tompa kéregetés,
észre sem veszi, mint
kerüli a lelketlenség.

Mások gyorsan szelnek át
a járda fényvilágán,
sietségtől, gondtól
s céltól átitatván.
Vár a munka, a gyerek,
mindenki rohan,
nincs megállás, gondolkodás,
ezt minek? Hogyan?

Fényben szálló angyalokként
száguldunk az aszfalt felett,
Tobzódunk kis világunkban,
eszünk veszi az önkívület.
Boldogan dédelgetjük
ügyes-bajos dolgaink,
Csak ne látni, nem piszkálni
Valós, igaz gondjaink.

Budapest, 2010.01.29